Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében.
Az ERASMUS+ programban (2021-1-HU01-KA220-SCH-000034382) támogatást nyertünk a projekt megvalósítására.
A projektben együttműködő szervezetek:
| A projekt kezdő időpontja: | 2021. november 1. |
| A projekt befejezése: | 2023. október 31. |
A projekt alapvető célja, a határon túli magyar pedagógusok szakértői bázisának létrehozása, a szakértői kompetenciák fejlesztése, a kisebbségi magyar oktatás fejlődése és a többségi társadalommal, annak oktatási intézményrendszerével történő együttműködés szakmai alapon történő megalapozásának elősegítése.
A fejlesztésben résztvevő partnerországokban élő magyar kisebbségek identitásának, kultúrájának fennmaradásában kulcskérdés az oktatás. Romániában az 1 440 000 fős, Szerbiában pedig 293 000 fős kisebbség részére jogilag rendezett a magyar nyelvű oktatás megszervezése, magyar iskolák fenntartása, magyar nyelvű tankönyvek kiadatása. Ahhoz, hogy fennmaradhasson, fejlődhessen a kisebbségi magyar nyelvű oktatás rendszere elengedhetetlen, hogy a saját rendszerükben gyakorlatot szerzett szakemberek kerüljenek be azokba a szakértői körökbe, melyek hatással vannak, nem csak a saját intézményhálózatuk fejlődésére, hanem a többségi állam szakmai, oktatáspolitikai terveinek, elképzeléseinek alakítására is.
Az Innovatív Pedagógiai Műhely szakemberei közel egy évtizede működnek együtt a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel, és az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével különböző oktatás tartalmi fejlesztések, képzések megvalósításában.
Az Innovatív Pedagógiai Műhely mind Magyarországon, mind Romániában több alkalommal szervezett és vezetett olyan szakmai műhelyeket, melyeken a határon túli magyar pedagógus szervezetek képviselőivel közösen gondolkodtunk fejlesztési lehetőségekről, irányokról. Itt érlelődött meg az elhatározás, hogy a legfontosabb stratégiai cél az anyaország határain kívül működő magyar pedagógus szervezetek saját szakértői körének megerősítése, kompetenciáinak fejlesztése.
Arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy olyan formalizált rendszert alakítunk ki, amiben a helyi szakembereket tudjuk olyan helyzetbe hozni, hogy saját maguk legyenek a folyamatos fejlődés, az állandó szakmai megújulás generálói. Célunk, egy olyan szakértői képzési, önképzési rendszer kialakítása, mely ezt a célt szolgálja.
A projekt időtartama alatt többször is tartunk olyan disszeminációs rendezvényeket, szakmai műhelyeket, ahol a többi Kárpát-medencei magyar pedagógus szervezet vezetőit szakembereit is vendégül látjuk közös gondolkodásra, eszmecserére. A szakértői adatbázist pedig természetesen úgy alakítjuk ki, hogy ahhoz a későbbiekben is tudjanak csatlakozni az érdeklődő szervezetek és szakemberek.
Az Innovatív Pedagógiai Műhely nonprofit kft létrehozói több évtizede foglalkoznak képzések szervezésével, szervezetfejlesztéssel, innovációk támogatásával, tréningekkel, pedagógus képzéssel és továbbképzéssel.
2019-ben azzal a céllal alapítottuk a társaságot, hogy szervezett
formában lehetőséget teremtsünk a szakmai eszmecserékre, műhelymunkákra,
továbbképzésekre határon innen és túl élő pedagógusok számára.Hiszünk abban,
hogy egymástól tudunk a legtöbbet tanulni. Ezért nálunk nem előadásokat
hallhatsz, hanem részese lehetsz a tudásmegosztásnak, saját élményű tanulásnak,
jó hangulatú eszmecseréknek.
Szövetségünk 1991-ben alakult, tevékenységét tekintve a magyar nyelven történő tanítást, minőségi oktatást és nevelést hivatott szolgálni a romániai közoktatás minden szintjén. Elkötelezett szándékunk a romániai tanügyi rendszer demokratizálási folyamatában való aktív részvétel, valamint a magyar tannyelvű oktatásban érintettek érdekeinek, álláspontjainak képviselete
Megyei szervezetekkel és négy területi oktatás-módszertani kö zponttal - a csíkszeredai Székelyföldi, a szovátai Teleki, a kolozsvári Gál Kelemen és a nagyváradi Partiumi - fogjuk össze a romániai magyar tannyelvű oktatási intézményhálózatot, amely a romániai magyar tannyelvű oktatás minőségi fejlesztését, pedagógusainak széles körű, igényes és korszerű továbbképzését hivatott megvalósítani.
Az Észak-bácskai Magar Pedagógusok Egyesülete 1995-ben alakult, így 2015-ben ünnepli 20 éves fennállását.
Tevékenységünk fő célja összefogni a magyarul tanító pedagógusokat, megfelelő szakmai továbbképzést biztosítani számukra, valamint táborok, szaktáborok, szakkirándulások, versenyek szervezését végezzük tanárok és tanulók számára, nem csak az Észak-bácskai térségben, hanem Vajdaság minden magyar iskoláját bekapcsolva a megmozdulásokba. Szervezetünk közel 1000 pedagógust tart nyilván, akik részt vesznek az Egyesület munkájában, illetve általa szervezett rendezvényeken. Egyesületünk a tavalyi évtől ingatlan tulajdonosa, így lehetőség van arra, hogy újabb tevékenységekkel bővítse munkáját: szakmai könyvtár kialakítását tervezzük és újabb szakcsoportok alakítását, valamint a nyugdíjas pedagógusok bevonását a munkánkba.
Fontosnak tartjuk Vajdaság szintjén kialakítani és fenntartani a magyar nyelven oktató pedagógusok közösségét, óvodapedagógusok, általános- és középiskolai tanárok körében. Kapcsolatot tartunk a magyar és a magyar nyelven is oktató közoktatási intézményekkel, ápolni és fejleszteni a korszerű oktatás elméleti és gyakorlati módszereit.
A szakértői adatbázis célja, hogy hozzájáruljon a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez. Az adatbázisban szereplő szakértők képesek és készek a nevelési-oktatási intézmények és az azokban dolgozó pedagógusok, egyéb szakemberek számára segítséget nyújtani céljaik megvalósításához továbbképzésekkel, szaktanácsadással, fejlesztések, innovációk támogatásával és menedzselésével.
Mivel az adatbázis nyitott, így a megfelelő feltételek megléte esetén lehetőség van szakértőként is csatlakozni, bekerülni az adatbázisba.
Az adatbázis minősített, a benne szereplő szakemberek rendelkeznek a pedagógus továbbképzésekhez, szakmai fejlesztésekhez szükséges ismeretekkel, kompetenciákkal.
A romániai magyar oktatás a román közoktatási rendszer része, működtetése az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik. A minisztérium keretében működik a Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkárság, amelynek vezetője rendszerint magyar nemzetiségű, a magyar lévén a legszámosabb nemzeti kisebbség Romániában. Minden megyében tanfelügyelőség működik, a magyarok által is lakott megyékben - számaránytól függően - főtanfelügyelő, főtanfelügyelő-helyettes vagy kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő felel a magyar nyelvű oktatásért. A pedagógusok kinevezése a tanfelügyelőségek által szervezett versenyvizsgák eredményeképpen történik. A romániai közoktatási intézmények többségében önkormányzati fenntartásban állnak, de a történelmi egyházak is hozzájárulnak a magyar iskolahálózat működtetéséhez (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Magyar Unitárius Egyház).
A pedagógusok képzése tudományegyetemeken, pedagógiai modul teljesítése által történik. A pedagógusok továbbképzéséért a megyei pedagógusházak (magyar képzéseket rendszeresen a Hargita, Kovászna és Maros megyei házak ajánlanak), illetve a nagyváradi székhelyű Országos Magyar Továbbképző Központ felelősek.
Romániában az oktatási rendszer korai nevelésből, alapfokú oktatásból, középfokú oktatásból és felsőoktatásból áll.
Oktatási formák
Magyar nyelvű oktatás
Romániában megközelítőleg 150 ezer diák tanul magyar tannyelvű intézményben bölcsődétől a posztlíceumig.
Románia tizennyolc megyéje rendelkezik magyar nyelvű képzéssel a közoktatásban, Erdélyen belül Krassó-Szörényben csak óvodai csoportok vannak (további erdélyi megyék: Arad, Beszterce, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes), Erdélyen kívül Bákó, illetve Bukarest rendelkezik magyar osztályokkal. Míg elemi és általános iskolai osztályok minden megyében vannak, a középfokú oktatás területileg már jelentősen differenciált: szórványmegyékben (úgynevezett „egyiskolás” megyék) az elméleti oktatás túlsúlya érzékelhető a szakoktatási és hivatásfejlesztő profilokkal szemben, ami jelentősen korlátozza a pályaválasztási lehetőségeket is.
A magyar nyelven tanuló diákok kisebb méretű iskolákba koncentrálódnak, mintegy 2/3-uk tanul kizárólag magyar tanítási nyelvű intézményekben, 1/3-uk vegyes tanítási nyelvűekben.
A magyar nyelvű képzés alulreprezentált a speciális nevelési igényű tanulói osztályok, illetve a csökkentett látogatású és esti képzési formák terén, ugyanakkor felülreprezentált a szimultán képzés (összevont osztályok) terén: a tanulók mintegy 11%-a vesz részt ilyen típusú oktatásban, a magyar elemisek 21%-a.
Az oktatási rendszer főbb jellemzői
Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium általános felelőssége a szerbiai oktatási politikák kidolgozása és végrehajtása a nemzeti kerettanterv alapján. Az iskolák és az óvodai intézmények részben rendelkeznek autonómiával az oktatási programok és egyéb oktatási tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában. A felsőoktatási intézmények szélesebb körű autonómiát élveznek.
Az oktatás minden szintjén az intézmények lehetnek állami és magánintézmények (magyar nyelven nincs). A közoktatási intézményeket elsősorban az állami költségvetésből finanszírozzák.
Szerbiában az oktatási rendszer a kisgyermekkori nevelésből és gondozásból, az alapfokú oktatásból, a középfokú oktatásból és a felsőoktatásból áll. Az általános iskolai oktatás és az óvodai felkészítő programok kötelezőek és ingyenesek. A középiskolai oktatás ingyenes, de nem kötelező.
Inkluzív oktatás
A 2010/2011-es tanévtől a befogadó oktatás rendszerszintű megvalósítása folyik. Az oktatási rendszer alapjairól szóló törvény hangsúlyt fektet a diszkrimináció és szegregáció tilalmára, az egyéni oktatási tervekre, a segédtanár bevezetésére, a sajátos nevelési igényű gyermekek bevonására a "rendes" általános iskolákba.
Pedagógusok alapképzése
Az alkalmazott tanulmányok főiskolái (óvodai tanárképző főiskolák) vagy az egyetemek (tanítóképző karok) biztosítják az óvodapedagógusok alapképzését. Az osztálytanítók (1-4. évfolyam), tanítóképző karon szereznek diplomát. Azok a szaktanárok, akik az általános iskola 5-8. évfolyamán és a középiskolai oktatásban tanítanak, egyetemi karon fejezik be tanulmányaikat.
Az óvodapedagógusok számára nincs szükség specializációra vagy mesterképzésre. Az általános és középiskolai oktatásban oktatóknak mesterfokozattal kell rendelkezniük, míg a felsőoktatási oktatási folyamatokban részt vevőknek PhD fokozattal kell rendelkezniük.
Minden kisgyermekkorban és iskolai oktatásban dolgozó tanárnak az első munkaviszonya során eltöltött egyéves bevezető időszak után államvizsgát (munkaengedély vizsga) kell tennie, hogy folytathassa tanári pályafutását. A felsőoktatási oktatók esetében nincs ilyen követelmény.
A pedagógusok szakmai fejlődése
A pedagógusok szakmai továbbképzését törvény írja elő. A tanároknak munkaidejük egy részét szakmai továbbképzésre kell fordítaniuk, hogy megtartsák beosztásukat és munkaengedélyüket.
Az oktatási rendszer szakaszai
Szerbiában az oktatási rendszer: óvodai, általános iskolai, középiskolai és felsőoktatás. A kötelező oktatás teljes időtartama Szerbiában 9 év. A gyermekek 5½ éves korukban kezdik a tankötelezettséget, amikor megkezdik az óvodai felkészítő programot, ezt követi a 8 éves alapfokú oktatás.
Az óvodai nevelés és gondozás 6 hónapos kortól az általános iskolakezdéséig szól. Három szintből áll, amelyeket a gyermekek életkora határoz meg:
A kilenc hónapos óvodai felkészítő program a kötelező oktatás első része.
Az általános iskolai oktatás kötelező, nyolc évig tart, és két oktatási ciklusban zajlik.
Az I. ciklus legtöbb tantárgyát osztálytanítók tanítják.
A II. ciklus minden tantárgyát más-más szaktanár tanítja.
Az állami általános iskolai oktatás ingyenes, az egyetlen felvételi feltétel az életkor. 6 és 7½ éves koruk között minden gyermek óvodai programlátogatási bizonyítvánnyal iratkozik be az általános iskolába.
A középfokú oktatás a következőkből áll:
Kétféle gimnázium létezik:
Szakképzés:
A gyerekek 15 különböző területen szereznek középfokú szakképzést.
A tanulók általában 15 évesek amikor belépnek a középiskolai oktatásba, és 18½ évesek, amikor befejezik a négyéves képzést. Az általános iskolai teljesítmények és a záróvizsga eredménye alapján veszik fel őket az iskolákba.
Felsőoktatási rendszer
A gimnáziumot végzett tanulók szinte bármelyik karra beiratkozhatnak. A szakiskolások a szakirányuknak megfelelő karon, főiskolán folytathatják felsőfokú tanulmányaikat. A három éves szakképzési programba beiratkozott diákok további vizsgákat tehetnek az egyetemi felvételi vizsga előtt.
A szerbiai felsőoktatási rendszer reformja a bolognai folyamathoz való 2003-as csatlakozással kezdődött. Jogi támogatását 2005-ben kapta meg az új felsőoktatási törvény elfogadásával. A 2007/2008-as tanévtől valamennyi felsőoktatási intézményben minden újonnan beiratkozott hallgató az új, megreformált szakokon tanul.
A felnőttoktatás lehet formális vagy nem formális.
Az általános vagy középiskolák, illetve a felnőttképzésre szakosodott iskolák formális felnőttképzést biztosítanak, míg a nem formális felnőttoktatás nem az iskolarendszerben működik. Ez a szakmai továbbképzések különböző formáival valósul meg.
Az általános iskolai felnőttoktatás háromtól öt évig tart. Évfolyamonként szerveződik, 1 tanévben két évfolyamot hallgatnak, illetve vizsgáznak le. A 15. életévüket betöltve a tanulókat felvehetik a felnőttképzésbe. Szerbiában 14 felnőttoktatási iskola működik. Az általános iskolák alapfokú felnőttoktatási programokat is megvalósíthatnak.
A középiskolai felnőttoktatási iskolák a következőket kínálják:
A felnőttképzés területén speciális programok megvalósításához más egyesületeknek vagy magánszemélyeknek meg kell felelniük a speciális programok végrehajtására vonatkozó előírásoknak, és meg kell kapniuk a minisztérium jóváhagyását.
Kisebbségi oktatás - Oktatási helyzetkép a Vajdaságban
Vajdaságban a magyar nyelvű oktatás céljából egy kiterjedt intézményhálózat működik. A magyar nyelvű kisebbségi oktatás védelmében vertikális oktatáspolitikai rendszer működik: köztársasági államtitkárság, tartományi titkárság, Magyar Nemzeti Tanács, pedagógus szervezetek.
A vajdasági magyarság fejlett és kiterjedt intézményhálózatnak hála, az oktatás területén 27 községben folyik magyar nyelvű iskoláskor előtti nevelés. 5.142 magyar gyerek részesül állami fenntartású óvodai ellátásban.
Általános iskolai oktatás 28 önkormányzatban folyik.74 általános iskolában 10.434 gyermek tanul. 786 osztatlan és 53 kombinált tagozaton tanulnak (tehát 5 diáknál kevesebb van egy tagozaton).
Magyar nyelvű középiskolai oktatás 12 önkormányzat területén van 37 intézményben: 10 gimnázium, 25 szakközépiskola, 2 művészeti iskola. 2 magyar tannyelvű - magyarországi alapítású: Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Iskola és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium. 1281 tanuló - 261 (3 éves szak), 1.020 (4 éves szak).
Felsőoktatás: 7 szerbiai akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézményben folyik valamilyen szinten magyar nyelven is oktatás, legtöbben Szabadkán vannak: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Építőmérnöki Kar, Közgazdasági kar.
Szakkollégium működik Újvidéken - Európa Kollégium, 380 férőhelyes. Meg is telik minden évben magyar nyelvű hallgatókkal.
Ösztöndíj (alap, mesteri, doktori, demonstrátori), jogász ösztöndíj.
Anyanyelvápolás, a nemzeti kultúra elemeivel órák választható tantárgyként valósul meg 31 önkormányzat 86 intézményében összesen 3.151 tanuló részvételével.
„Tanulj velünk magyarul!" minisztérium által jóváhagyott segédtankönyvek. Hangoskönyvek.
Tankönyvek le lettek fordítva minden tantárgyhoz.
Távoktatás: 3.058 felvétel (általános iskola - 7 tantárgy, középiskola - 2 tantárgy)
Iskolabuszok: 13 önkormányzat területén kb. 200 gyerek veszi igénybe.
Folytatódik sikeres Erasmus+ projektünk, melynek célja egy együttműködő szakmai közösség működtetése, a határon túli magyar pedagógusok szakértői felkészítése, támogatása révén.
A korábbi konzorciumhoz - Innovatív Pedagógiai Műhely, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete - új partnerként csatlakozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete így a közös munka során lehetőség nyílik a határon túli magyar pedagógus szervezetek közötti szakmai együttműködés kiteljesítésére is.
A projekt célja egy olyan Kárpát-medencei szakmai közösség létrehozása és fejlesztése, mely támogatást képes nyújtani a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez.
Az OktOpusz II. projektben folytatjuk a 2021-ben megkezdett fejlesztéseket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az újonnan csatlakozó szervezetek, illetve pedagógusok felkészülésben részesülnek a szakértői adatbázishoz történő csatlakozáshoz. Ebben a felkészítésben innovatív elem, hogy a korábban már az adatbázishoz csatlakozott pedagógusok is közreműködnek majd.
75 új szakember bevonására kerül sor, akik számos képzési lehetőséget kapnak a szakértővé válás útján, ugyanakkor az adatbázisban már szereplő szakértők nonformális és informális tanulási alkalmak, szakértői műhelyek keretében mentorálásban részesülnek a szakértői életpálya építésében. Mindezekkel a tevékenységekkel a projekt hozzájárul a résztvevő pedagógusok szakmai professzionalizálódásához.
Másrészt megvalósul a www.oktoped.hu oldalon elérhető szakértői adatbázis továbbfejlesztése, bővítése, az oktatási intézmények vezetőinek tájékoztatása az adatbázisban megjelenő szakértelem felhasználásának lehetőségeiről, ezáltal is emelve a határon túli magyar nyelvű oktatás színvonalát, elősegítve a pedagógusok szakmai fejlődését.
Az adatbázis működtetésével megnyílik a lehetőség a szolgáltatást kereső intézmények, pedagógusok oktatási döntéshozók számára, hogy megtalálják azokat a szakértőket, akik az adott területen segítséget tudnak nyújtani, illetve a szakértőknek lehetőséget teremt a szakmai bemutatkozásra, megjelenésre. Tanulási lehetőségekkel támogatja a csatlakozó pedagógusokat szakmai fejlődésükben. Lehetőséget biztosít a transznacionális tapasztalatcserére, mobilitásra, új partnerségek, megalapozására.
A regisztrált szakértők további támogatást kapnak ahhoz, hogy közösségeikben támogatni tudják a tudásmenedzsment folyamatokat, mozgatói legyenek a helyben történő fejlesztéseknek. A szakértők ugyanakkor további közösségek számára nyújthanak segítséget helyi innovációk beindításában, továbbképzések megszervezésében.
Az OktOpusz II, felhasználva a szerveztek tapasztalatait a helyi erőforrások megerősítésére és fejlesztésére, valamint a tarnsznacionális együttműködésre koncentrál. Olyan tudásteremtő műhely létrehozását és működtetését teszi lehetővé, ahol lehetőség adódik a nemzetközi együttműködésre, közös munkára, nem csak a szerveztek vezetői között, hanem a gyakorló pedagógusok közösségében is.
A projektbe való bekapcsolódás lehetőségéről, a projekt eseményeiről a partnerszervezetek honlapján, közösségi platformjain valamint a www.oktoped.hu oldalon adunk tájékoztatást.
Erdélyi és vajdasági pedagógusok gondolkodtak együtt ismét a Kárpát-medencei magyar anyanyelvi oktatás jövőjéről, attól a gondolattól vezérelve, hogy egymástól tudunk a legtöbbet és a leghatékonyabban tanulni.
A Szabadkán, az Ivan Sarić Műszaki Iskolában megrendezett szakmai napon azok a pedagógusok vettek részt, akik a Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében 2021-2023 Erasmus + projekt keretében keresik a jó gyakorlatok és a szakértő tudás megosztásának lehetőségeit.
A szakmai programot az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a magyarországi Innovatív Pedagógiai Műhely szervezte.
„Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon jó lehetőség hiszen két különböző régió, két különböző ország pedagógusai jöttek össze, de ugyanakkor közös számunkra az, hogy minden régió a kisebbség nyelvén oktat."- emelte ki De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke.
„A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél mi úgy gondoljuk, hogy ez a lehetőség elsősorban azt jelenti a pedagógusok számára, hogy érezhetik, nincsenek egyedül.” – nyilatkozta a programmal kapcsolatban Köllő Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének programigazgatója.
"Tegyük hozzáférhetővé a szakmai kompetenciákat vagyis váljon elérhetővé az érdeklődők számára.”- foglalta össze a projekt fő törekvését Tratnyek Magdolna, az Innovatív Pedagógiai Műhely szakmai vezetője, hiszen a szakmai nap célja a szakértői adatbázis tartalommal való feltöltése volt. A résztvevő pedagógusok megismerhették és kipróbálhatták az információk feltöltésének lépéseit, illetve számos tanácsot kaptak a feltöltésre kerülő anyagok tartalmával kapcsolatosan.
Az adatbázisba kerülő tartalmak alapján a szakértők kereshetővé válnak majd az erre a célra fejlesztett nyilvános online felületen. Így, azok az intézményvezetők, akik képzést szeretnének szervezni pedagógusaik számára az érdeklődésüknek megfelelő szakterületen belül pár kattintással megtalálhatják a hozzájuk legközelebb működő, vagy számukra legszimpatikusabb szakértőt.
A szakmai napot egy lazább program követte. Az Erdélyből érkezett pedagógusok Szabadkával és Újvidékkel ismerkedtek.
Önálló szekcióval mutatkozott be Egerben, a XXIV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián az OktOpusz - Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása Erasmus+ KA2 Program, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, valamint az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével partnerségben bonyolítunk le.
A rendkívüli érdeklődésnek örvendő szekció címe Szakértői együttműködés partnerségben - Erasmus+ 2021 volt.
Partnerségi együttműködések a köznevelés területén
2021-1-HU01-KA220-SCH-
A projektet megvalósító szervezetek:
A projekt rövid elnevezése: OKTOPUSZ
Az adatbázisban történő kereséshez nem szükséges regisztrálni. A továbblépéshez fogadja el az Innovatív Pedagógiai Műhely weblappal kapcsolatos adatkezelésekre vonatkozó adatvédelmi tájékoztatóját (megtekinthető az adatvédelmi tájékoztató oldalon)
A projektben együttműködő szervezetek:
Nézze meg további felületeinket
