Loader

Bemutatkozás - OktOpusz Projekt 2021-2023

Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis

Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében.

Az ERASMUS+ programban (2021-1-HU01-KA220-SCH-000034382) támogatást nyertünk a projekt megvalósítására.

A projektben együttműködő szervezetek:

  • Innovatív Pedagógiai Műhely
  • Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége
  • Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete

A projekt kezdő időpontja: 2021. november 1.
A projekt befejezése: 2023. október 31.
Olvasson tovább Regisztráció

Annyira jó az oktatás, amennyire a benne dolgozó pedagógusok jók

2024. október 4.

Olvassátok el, a Maszol.ro portál kollégánkkal készített interjúját

Aki a katedrán áll, teremt. Létrehoz valami megfoghatatlant, ami a padokban ülőket megváltoztatja. A pedagógusi hivatásban rejlő lehetőség egyensúlyt teremteni: megtanítani az értékálló dolgokat, visszacsempészni a gyerekek életébe azokat, felhasználva a modern kor nyújtotta lehetőségeket. Többek között ezeket vallja Csatlós Erzsébet Zsófia tanítónő, a PedCafé ötletgazdája, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke. Vele beszélgettünk arról, hogy miként lesz valakinek tanítás az életcélja és a legnagyobb öröme.

– Kezdjük a szokásos kezdőkérdéssel, hiszen egy pedagógus esetében a hivatás valójában elhívást is jelent, belső ösztönzést. Szóval: miként alakult a pályaválasztásod, és ha röviden össze lehetne foglalni, mit jelent számodra ez a hivatás?

– Gyerekkoromban nagy álmodozó voltam, világutazónak készültem, aztán lelkész szerettem volna lenni. Soha nem gondoltam arra, hogy pedagógus legyek, bár nagyon közelről láttam, mit jelent ez a hivatás, mert anyukám tanító volt a falunkban. Amikor elvégeztem a nyolcadik osztályt, éppen 1989 júniusában, egy közeli kisváros szakközépiskolájába felvételiztem, mert az volt a legközelebbi magyar líceum. Faipari szakon tanultam egy évig. Aztán 1990-ben, amikor Zilahon tanítóképzőt indítottak, anyukám kitalálta, hogy felvételizzek újra. Hevesen tiltakoztam, de meggyőzött. Így kerültem tanítóképzőbe, azt a titkos tervet dédelgetve, hogy lelkész azért még lehetek. De már az első óralátogatások alkalmával eldőlt, hogy nem leszek én semmi más, csakis tanító. Megéreztem ugyanis, hogy az osztályteremben történik valami.

Aki a katedrán áll, teremt. Létrehoz valami megfoghatatlant, ami a padokban ülőket megváltoztatja. Nagyon jó gyakorlatvezető tanítóink voltak, akik hagytak minket, hogy próbálgassuk a szárnyainkat, minden lépésünket aprólékosan kielemezték, így építgetve bennünk a szakmai tudást. Azóta is hálás vagyok nekik ezért. Tanáraink arra biztattak minket, hogy közösségi emberek legyünk, nem is tudok azóta sem másként gondolni magamra. Szeretek tanító lenni, vannak pillanatok az osztályteremben, amikor eluralkodik bennem az érzés, hogy jó helyen vagyok. A legeslegjobb helyen.

– A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Hunyad megyei elnöke vagy, így rálátsz a pedagógustársadalom ügyes-bajos dolgaira. Hogyan látod, melyek a pedagógusszakma legnagyobb kihívásai napjainkban?

– Amikor elkezdtem tanítani, szinte ugyanazokat a tankönyveket használtam, mint amikből én magam is tanultam. Aztán hirtelen elindultak azok a változások, amelyek azóta egyre nagyobb fordulatszámon pörögnek, és egyre nehezebb lépést tartani. Ráadásul a világ is nagyon dinamikusan fejlődik. Talán nem is álmodtam arról, hogy készítek egy fotót a telefonommal, amit egy kattintással kinyomtatok fotópapírra. Mi, az elmúlt évezred gyermekei, ott loholunk ezeknek a változásoknak a nyomában, próbálunk lépést tartani, és átadni a régimódi értékeket: jólneveltséget, lexikális tudást, szabályokat. Csupa olyasmit, amit az új évezred gyermekei nem tartanak fontosnak. Pedig azok. A neuropedagógiai kutatások ezt igazolják. Szerintem napjainkban éppen ebben áll a pedagógusi hivatásban rejlő lehetőség: egyensúlyt teremteni, megtanítani az értékálló dolgokat, visszacsempészni azt a gyerekek életébe, felhasználva a modern kor nyújtotta lehetőségeket. Persze ez nagyon nehéz, sok időt felemésztő feladat. Az igazán elhivatott pedagógusoknak nincs is idejük másra.

– Hunyad megyében milyen a magyar pedagógusok helyzete?

– A megyében alig több mint ötven pedagógus dolgozik, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindenkit személyesen ismerek, tudok az örömeikről, tisztában vagyok a nehézségeikkel. Közös gondunk itt, szórványvidéken az állandóan csökkenő gyereklétszám. Egy szórványban dolgozó pedagógusnak a magyarsága is hivatás, amit lobogtatnia kell, mint egy zászlót, hogy a bizonytalanok is odagyűljenek alája. Ezek a feladatok pedig lassan elveszik az erőnket, a nehézségek megtörnek, lehúznak. Ha nincs egy jó pedagógusi közösség, ami megtart, könnyen kiég az ember.

– Napjainkban egyre több figyelem hárul a pedagógusok mentális egészségre, de elég kevés a konkrét, gyakorlati kezdeményezés. Te hogyan látod ezt?

– Lehetőségek vannak, hiszen nagyon sokféle képzés létezik a témában. Inkább ott a probléma, hogy a pedagógusok idő vagy más erőforrások hiányában nem veszik igénybe ezeket. Sok intézményvezető igyekszik csapatépítő lehetőségeket is teremteni, mások kevésbé. Én arról álmodom, hogy minden iskolában lesznek majd kis közösségek, amelyek törődnek egymással, vigyáznak egymásra. Hiszen egy baráti gesztus, a segítő szándék, egy jótanács sokat segít abban, hogy ne daráljanak be a mindennapok.

Felnőttképzéssel is foglalkozom, és úgy látom, hogy nagy igény van olyan képzésekre, amelyek nem a szakmai tudásra fókuszálnak, hanem az önismeretre, rezilienciára, ehhez hozzátennék még olyanokat, amelyek a tudatos jelenlétre, közösségépítésre tanítják meg a pedagógusokat. Szerencsére az erdélyi magyar pedagógusoknak számos lehetőségük van részt venni ehhez hasonló képzéseken, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is biztosítja ezt számukra. Az igényt kell valahogy felébreszteni azokban, akik még nem keresik ezeket a lehetőségeket.

– Hozzád kapcsolódik Erdélyben a PedCafé kezdeményezés. Honnan jött az ötlet? Milyenek az eddigi tapasztalatok?

– Még a pandémia idején próbálkoztam közös online beszélgetős kávézással, mert nagyon hiányzott az együtt töltött szünetek pezsdítő hangulata, amikor szinte mindenki egyszerre beszél, mégis mindenki tudja követni. Akkor nem igazán haraptak rá a kollégák. Aztán jelentkeztem egy Erasmus+ projektbe, ami megváltoztatta az életemet. A Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében című projektről, vagyis az OktOpuszról van szó, amelynek az RMPSZ az erdélyi partnere. Kicsit félve jelentkeztem, hiszen nem éreztem magam szakértőnek semmiben, de nagyon örülök, hogy megtettem. Élet és lélek van benne, hiszen olyan pedagógusokat kapcsol össze, akik nap mint nap bemennek az osztályterembe, és sokszor erejükön felül dolgoznak azért, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok számára jövőt teremtsenek. Senki nem várta el tőlem, hogy a szó akadémiai értelmében szakértsek, ellenben nagyon sokat kaptam, olyan képzéseken vehettem részt, amelyek során a képzők, dr. Tratnyek Magdolna és Mandák Csaba teljesen új gondolatokat ültettek el a fejemben a tanítással és a tanulással kapcsolatban.

– Mint például?

– Az egyik ilyen gondolat éppen az volt, hogy egy oktatási rendszer pontosan annyira jó, amennyire a benne dolgozó pedagógusok. Egy iskola vagyona nem a digitális eszközállomány, a bútorzat és a felújított épület, hanem a benne dolgozó pedagógusok tudása, hozzáértése, szakértelme. Mit tesz az átlagember az anyagi javaival? Egy helyre gyűjtögeti, hogy minél nagyobb legyen a kupac. Akkor miért ne lehetne a tudással is ezt tenni? Összehordani egy helyre és együtt használni. Így született meg az ötlet, hogy egy kávé mellett beszélgessünk a kollégákkal azokról a nehézségekről, amelyekkel nem tudunk megküzdeni egyedül, aki saját tudást halmozott fel a digitális eszközök és módszerek területén, tanítsa meg másnak is, de ne csak a röpke tízpercek alatt, hanem adjuk meg a módját, lazuljunk el, örüljünk az együtt töltött időnek, és osszuk meg a tudásunkat.

Az iskolánkban meg is valósult az első ilyen találkozó 2022 őszén a közvetlen kollégáim, a tanítók részvételével, és nagyon jól éreztük magunkat az első PedCafén, ahogy elneveztem. Még abban az évben, novemberben az OktOpusz projekt önálló szekcióval mutatkozott be Egerben, a XXIV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián, ahol lehetőséget kaptam, hogy jó gyakorlatként meséljek a PedCaféról. Óriási érdeklődést váltott ki, magam is meglepődtem ezen, úgyhogy elkezdtem tovább építgetni az ötletet. Létrehoztam egy közösségi oldalt, ahol igyekeztem napi rendszerességgel közölni egy-egy építő jellegű gondolatot, úgy időzítve, hogy korán reggel már az első kávézásnál elérhető legyen.

– És elkezdtek csatlakozni a pedagógusok, gondolom….

– Szép lassan gyarapodott a követőtábor, mások is szerveztek hasonló jellegű találkozókat, amelyeknek központi eleme a laza légkör és az egymás tudásából építkezés, az egymástól tanulás. Idén ősszel egy inspirációs naplóval szeretnék előállni, ami a közösségi hálózaton is elérhető lesz, napról napra fedi majd fel magát, de, ha minden jól megy, papírformában is a pedagógusok kezébe kerül. Négy nagy témakört járok majd körül, lesz szó tervezésről, önismeretről, kooperációról, értékelésről. Remélem, sok kolléga magára talál majd ezekben a témákban, és szívesen megosztja másokkal is a tudását. Arra is felkérést kaptam, hogy pedagógusközösségekbe menjek el pedcafézni. Már voltam Kolozsváron, és hamarosan más meghívásoknak is eleget teszek.

– Mennyire igénylik a pedagógusok a mentálhigiénés szolgáltatásokat? Felmérések szerint nagy szükségük lenne rá, de mint sok más fontos dologra, erre se nagyon van idejük, mivel leterheltek. Ördögi kör?

– Sajnos még nem nőtt fel annyira az erdélyi magyar társadalom, hogy a mentálhigiéné természetes velejárója legyen a mindennapoknak. A testünket napi szinten ápoljuk, a lelkünkről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Az elmúlt években kezdenek leomlani a témával kapcsolatos előítéletek falai, a pedagógusok számára egyre több lehetőség nyílik ebben az irányban és az a tapasztalat, hogy élnek is velük. Leginkább a csoportos foglalkozásokat választják önismereti tréning, workshop formájában.

– Mi motivál munka közben? Neked hogy sikerül megoldanod a túlterheltséget?

– Bármit teszek, legyen az munka, önkéntesen vállalt feladatok, az vezérel, hogy pozitív irányú változást hozzak létre, hogy attól, mit csinálok, legyen egy kicsit jobb a világ. Óriási erővel tudom belevetni magam bármely feladatba, ha egy hangyányi esélye van ennek. A tanításban is ez adja a legnagyobb hajtóerőt, a tudat, hogy együtt építjük a gyerekekkel az alapokat egy majdani sikeres jövőhöz, ami remélem, arról szól majd, hogy a maguk rendjén ők is pozitív változásokat generálnak a világban.

Nagyon szeretem a gyerekeket, szeretem velük együtt megélni, ahogy kinyílnak, ráeszmélnek a világra. Ha belépek az osztályom ajtaján, minden más elveszíti a fontosságát. Ami a túlterheltséget illeti... nem igazán értem, hogy hol kezdődik a túl. Iskolaidőben hatkor kelek, és kettőkor fekszem. Van olyan, hogy este tízkor még a reggeli farmerem van rajtam, mert nem volt időm lehúzni. Amikor több a soknál, akkor két napig alszom, persze ha éppen van erre egy szabad hétvége. A szorgos hétköznapokban olvasással tartom szinten a lelki energiatartalékokat. Minden este olvasok, azzal zárom le a napot. Amikor meg nem kell pörögni, akkor lustálkodom egy jó adagot, hogy legyen erőm a következő ütközetre.

– Mit üzennél, javasolnál pedagóguskollégáidnak, hogyan kezdjenek el mentális egészségükkel foglalkozni?

– Azt javaslom, amit magamnak is célul tűztem ki az elkövetkezőkre: jelen lenni az éppen aktuális pillanatban. Megélni a maga szépségében vagy tragédiájában, megengedni magamnak, hogy érezzek, és érzelmeimnek hangot adjak. Ezzel már sokat teszünk magunkért. A következő tanácsom az lenne, hogy a terveket kezeljék egy kicsit lazábban, kreatívabban, bízzanak az ösztöneikben, és higgyék el, hogy rendkívül értékesek. Ha mi, pedagógusok elhisszük magunkról, hogy értékesek vagyunk, és ezzel a hittel élünk a világban, ezt tükrözi a világ is nekünk. Szeptembertől ehhez adok segítséget is a PedCafé Facebook-oldalán, akinek kedve van, velem tarthat.

– Sokszor mondjuk, hogy a pedagógus elsődleges munkaeszköze a személyisége. Csatlós Zsófinak milyen a személyisége?

– Kíváncsi, rettenetesen kíváncsi. Ez a kíváncsiság hajt mindenben. Ez a kíváncsiság a vesztem is, mert, ha szembejön egy új feladat, soha nem az az első gondolatom, hogy lesz-e rá időm, hanem hogy vajon hogyan lehet megoldani. Így néha szűkösen állok az idővel. Mohón ölelem magamhoz a világot, és meg akarok ismerni belőle mindent, a szobafestéstől a mesterséges intelligenciáig. Szeretem az embereket, rájuk is kíváncsi vagyok, nagyon szeretek beszél(get)ni, és egy kezemen meg tudom számolni azokat a felnőtteket, akik olyasmit tudtak mondani nekem, hogy nem szakítottam félbe őket beszélgetés közben. Szűkebb-tágabb baráti köröm tudna erről mesélni... Ott van még a gyermeki derű, amivel a munkámat végzem, szeretem, ha jól érezzük magunkat tanulás közben, mindennap arra törekszem, hogy nyugodt, békés és derűs környezetben növekedjünk együtt. Mert növekednem nekem is kell, csak az tud hiteles lenni a tanításban, aki élen jár a tanulásban.

Csatlós Erzsébet Zsófia 1975. augusztus 4-én született Szilágycsehben. Szamosardón nevelkedett, itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd a zilahi Gheorghe Șincai Tanítóképzőben szerzett tanítói diplomát. A dévai 3-as Számú Általános Iskola (napjainkban Eminescu-Petőfi) magyar tagozatán kezdte pedagógusi pályafutását, 2005-től az akkor induló önálló magyar iskola, a Téglás Gábor Elméleti Líceum tanítója. 2010-től a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Hunyad megyei elnöke.- a Maszol.ro portálról

Pedagógustovábbképzés zajlott Pécsen

2024. július 12.

2024. július 3-6. között Pécsett valósult meg az Erasmus+ projekt keretében a projektbe1 most csatlakozott 26 szlovákiai pedagógus első képzése a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A Magyarországon akkreditált pedagógustovábbképzés (Pedagógus továbbképzések, szakmai műhelyek tervezése, szervezése, vezetése) háromnapos jelenléti képzését egy online találkozó előzte meg, ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak a háromnapos képzés szakmai és egyéb tudnivalóiról.

A képzéshez, innovatív módon, és a környezettudatosságot figyelembe véve, a Padlet felületen folyamatosan elérhető szakmai anyagok és a képzéshez kapcsolódó egyéb tartalmak találhatók. Ezekkel a résztvevők így már a képzés előtt megismerkedhettek.

A képzés során, a képzést elvégzett résztvevők

  • - elsajátították a pedagógus-továbbképzések (szakmai szolgáltatások) céljainak tanulási eredményekben történő megfogalmazási lehetőségeit,
  • - megismerték az élményalapú tanulás szemléletét, módszertanát,
  • - alkalmazni tudják a saját élményű tanuláson alapuló, műhely szemléletű továbbképzés módszereit, építve a horizontális tanulás elmeire, valamint a megoldásfókuszú megközelítésre.

A háromnapos kurzus végére saját, illetve kiválasztott sajátos pedagógiai-szakmai területükre vonatkozóan a résztvevők összeállították egy továbbképzés vagy szakmai műhely tematikáját, meghatározva a célcsoportot, a célt, elvárt eredményeket, módszereket, marketing elemeket. Ezeket a képzés végén prezentációval kísérve mutatták be egymásnak.

„A gyakorlati tudást jó hangulatban lehet megszerezni a legkönnyebben.” A továbbképzés ún. kilépőkártyáján megfogalmazott mondat jó összefoglalója a képzés további résztvevőjétől kapott visszajelzéseknek, ahol kiemelték a szakmai program feszes ívét és tartalmasságát, a szakmailag felkészült trénereket, a jó hangulatú, játékos-mozgásos feladatokkal tűzdelt képzési napok hasznosságát.

A csoport képzése a Zsolnay Fényfesztivál idején zajlott, így a várost a fénybe öltözött épületek és utcák során járhatták be esténként a pedagógusok, illetve egy tematikus városismertető „kisvonatozás” is belefért a szoros programba.

A képzés - ami az Erasmus+ Oktopusz II. projekt keretében valósult meg – elindította a most programba kerülő szlovákiai magyar pedagógusok személyes és szakmai összekapcsolódását, amely a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség támogatásával a projekt végére újabb szakértőkkel gazdagítja a szlovákiai magyar pedagógusközösséget.

A program az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg.

Kik vagyunk és mit csinálunk

Пројекат OktOpus 2021-2023

Стварање и рад базе података стручњака за образовање Панонске низије за развој прекограничног мађарског образовања

2021-1-HU01-KA220-SCH-000034382

Добили смо подршку за реализацију пројекта у програму ERASMUS+.

Организације које сарађују на пројекту:

Ø  Иновативна педагошка радионица

Ø  Савез просветних радника Мађара у Румунији

Ø  Удружење просветних радника Мађара Северне Бачке

Датум почетка пројекта: 01.11.2021.

Завршетак пројекта: 31.10.2023.

 

Основни циљ пројекта је израда базе стручњака мађарских просветних радника који живе ван граница матице, развијање њихових стручних компетенција, промовисање развоја мањинског мађарског образовања и успостављање сарадње са већинским живљем и образовним институцијама на професионалној основи.

Образовање је кључно питање у очувању идентитета и културе мађарские националне мањине која живи у партнерским земљама које учествују у развоју пројекта. За 1.440.000 припадника мањине у Румунији и 293.000 у Србији, организовање образовања на мађарском наставном језику, одржавање школа у којима се настава изводи на мађарском јехику као и издавање уџбеника на мађарском језику је законом регулисанио. Да би  мањински образовни систем на мађарском наставном језику опстао и развијао се, неопходно је да се стручњаци који су стекли искуство у сопственом систему укључе у кругове стручњака који утичу не само на развој сопствене институционалне мреже, већ и на обликовање планова и идеја стручне и образовне политике већинске државе.

Стручњаци Иновативне Педагошке Радионице већ скоро деценију сарађују са Савезом просветних радника Мађара у Румунији и са Удружењем просветних радника Мађара Северне Бачке у реализацији различитих развојних пројеката образовног садржаја и обука.

Иновативна Педагошка Радионица је у више наврата организовала и водила стручне радионице у Мађарској и у Румунији, где смо заједно са представницима мађарских педагошких организација размишљали о могућностима и правцима развоја. Донета је одлука да је најважнији стратешки циљ јачање сопственог круга стручњака и развој компетенција мађарских педагошких организација које делују ван граница матице.

Дошли смо до одлуке да израдимо формализован систем у коме можемо домаће стручњаке ставити у позицију да они сами буду генератори континуираног развоја и контиуираног стручног препорода. Наш циљ је да створимо систем стручног усавршавања и самообуке који служи овој сврси.

Током трајања пројекта, неколико пута реализујемо догађаје за дисеминацију и стручне радионице, где дочекујемо представнике и стручњаке осталих мађарских организација просветних радника Панонске низије да заједно размишљају и размењују идеје. И наравно, креираћемо базу стручњака у образовању на начин да тој бази  у будућности могу придружити заинтересоване организације и стручњаци.

Konzorcijum

INOVATIVNA PEDAGOŠKA RADIONICA

Osnivači Innovatív Pedagógiai Műhely nonprofit kft. (Inovativna pedagoška radionica neprofitno d.o.o.) se više decenija unazad bave organizacijom edukacija, razvojem organizacija, pružanjem podrške inovacijama, treninzima, obukama za pedagoge i dokvalifikacijama.

2019. godine smo osnovali društvo sa ciljem da u organizovanom obliku omogućimo stručnu razmenu mišljenja, rad u radionicama, dokvalifikaciju za pedagoge unutar i van naših granica. Verujemo da jedni od drugih možemo najviše da naučimo. Iz tog razloga kod nas nećeš čuti predavanja, već ćeš učestvovati u razmeni znanja, učenje će ti biti subjektivni doživljaj, a razmena mišljenja će proteći u dobroj atmosferi.


Rumunija – Savez mađarskih pedagoga

Naš savez je osnovan 1991. godine, a po pogledu svoje delatnosti je usmereno ka nastavi na mađarskom jeziku, kvalitetnoj edukaciji i obrazovanju na svim nivoima javnog obrazovanja u Rumuniji. Privrženi smo nameri da aktivno učestvojemo u demokratizovanju nastavnog sistema u Rumuniji, kao i zastupanju interesa i stavova učesnika u obrazovanju na mađarskom jeziku.

Pomoću županijskih organizacija i četiri regionalna centra za metodologiju obrazovanja – „Sekeljfeld“ iz Mijerkureje Čuk, „Teleki“ iz Sovate, „Gal Kelemen“ iz Kluža i „Partium“ iz Velikog Varadina – držimo skupa mrežu institucija za obrazovanje na mađarskom jeziku u Rumuniji, što ima za cilj da realizuje kvalitetan razvoj obrazovanja na mađarskom jeziku u Rumuniji, kao i sveobuhvatnu, sofisticiranu i modernu dokvalifikaciju pedagoga.


Udruženje prosvetnih radnika Mađara severne Bačke

Udruženje prosvetnih radnika Mađara severne Bačke je osnovano 1995. godine. Glavni cilj naših aktivnosti jeste adekvatna dokvalifikacija pedagoga koji predaju na mađarskom jeziku, kao i organizacija kampova, takmičenja, studijskih putovanja za učenike. U naše programe uključujemo sve škole u Vojvodini koje obrazovanje vrše na mađarskom jeziku, stoga u našem udruženju imamo evidentirano približno 1200 pedagoga.

Smatramo da je važno da na teritoriji Vojvodine formiramo i održimo zajednicu pedagoga koji predaju na mađarskom jeziku, u krugu vaspitača, učitelja i nastavnika osnovnih i srednjih škola. Održavamo kontakt sa prekograničnim organizacijama pedagoga na teritoriji Panonske nizije, zastupajući obrazovanje na jeziku manjine.

Циљ базе података стручњака

Циљ базе података стручњака је да допринесе опстанку и развоју квалитетног прекограничног образовања на мађарском наставном језику. Стручњаци укључени у базу података су способни и спремни да помогну васпитно-образовним институцијама и наставницима као и другим сарадницима који раде у институцијама, у остваривању својих циљева усавршавањем, стручним саветовањем, подршком и управљањем развојем и иновацијама.

База података је отворена тако да стручњацима даје могућност придруживања базии уколико су испуњени одрђени услови.

База података је сертификована, а стручњаци укључени у базу поседују знање и компетенције неопходне за даље стручно усавршавање наставника и реализацију развојних пројеката.

A romániai és a szerbiai közoktatás szerkezete

Országsajátosságok

A romániai magyar oktatás a román közoktatási rendszer része, működtetése az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik. A minisztérium keretében működik a Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkárság, amelynek vezetője rendszerint magyar nemzetiségű, a magyar lévén a legszámosabb nemzeti kisebbség Romániában. Minden megyében tanfelügyelőség működik, a magyarok által is lakott megyékben - számaránytól függően - főtanfelügyelő, főtanfelügyelő-helyettes vagy kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő felel a magyar nyelvű oktatásért. A pedagógusok kinevezése a tanfelügyelőségek által szervezett versenyvizsgák eredményeképpen történik. A romániai közoktatási intézmények többségében önkormányzati fenntartásban állnak, de a történelmi egyházak is hozzájárulnak a magyar iskolahálózat működtetéséhez (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Magyar Unitárius Egyház).

A pedagógusok képzése tudományegyetemeken, pedagógiai modul teljesítése által történik. A pedagógusok továbbképzéséért a megyei pedagógusházak (magyar képzéseket rendszeresen a Hargita, Kovászna és Maros megyei házak ajánlanak), illetve a nagyváradi székhelyű Országos Magyar Továbbképző Központ felelősek.

Romániában az oktatási rendszer korai nevelésből, alapfokú oktatásból, középfokú oktatásból és felsőoktatásból áll.

Korai nevelés
Bölcsőde (0-3 éves kor)
Óvoda (3-6 éves kor)
Elemi oktatás (ISCED 1)
Előkészítő osztály
1-4. osztály
Általános iskolai (gimnáziumi) oktatás (ISCED 2)
5-8. osztály
Középiskolai oktatás (ISCED 3)
Elméleti líceum: Matematika-informatika, Filológia, Természettudományok, Társadalomtudományok profilokkal
Hivatásfejlesztő (vokacionális) oktatás: Sport, Művészet, Pedagógia, Teológia, Katonai
Szaklíceum: 4 éves képzés, érettségivel
Szakiskola: 3 éves képzés, érettségi nélkül
Posztlíceum (ISCED 4)
a középiskolai tanulmányok után végezhető, felsőfokú technikumi szakképzés (érettségi nélkül is be lehet iratkozni), jellemzően két- vagy hároméves oktatási forma
Felsőoktatás
Alapképzés
Mesterképzés
Doktori képzés

Oktatási formák

Oktatás típusa:
Tömegoktatás
Speciális oktatás
Képzési forma:
Nappali
Esti
Csökkentett látogatású
Képzés típusa:
Normál
Szimultán
Integrált
Kiegészítő

Magyar nyelvű oktatás

Romániában megközelítőleg 150 ezer diák tanul magyar tannyelvű intézményben bölcsődétől a posztlíceumig.

Románia tizennyolc megyéje rendelkezik magyar nyelvű képzéssel a közoktatásban, Erdélyen belül Krassó-Szörényben csak óvodai csoportok vannak (további erdélyi megyék: Arad, Beszterce, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes), Erdélyen kívül Bákó, illetve Bukarest rendelkezik magyar osztályokkal. Míg elemi és általános iskolai osztályok minden megyében vannak, a középfokú oktatás területileg már jelentősen differenciált: szórványmegyékben (úgynevezett „egyiskolás” megyék) az elméleti oktatás túlsúlya érzékelhető a szakoktatási és hivatásfejlesztő profilokkal szemben, ami jelentősen korlátozza a pályaválasztási lehetőségeket is.

A magyar nyelven tanuló diákok kisebb méretű iskolákba koncentrálódnak, mintegy 2/3-uk tanul kizárólag magyar tanítási nyelvű intézményekben, 1/3-uk vegyes tanítási nyelvűekben.

A magyar nyelvű képzés alulreprezentált a speciális nevelési igényű tanulói osztályok, illetve a csökkentett látogatású és esti képzési formák terén, ugyanakkor felülreprezentált a szimultán képzés (összevont osztályok) terén: a tanulók mintegy 11%-a vesz részt ilyen típusú oktatásban, a magyar elemisek 21%-a.

Главне карактеристике образовног система

Министарство просвете, науке и технолошког развоја има свеукупну одговорност за развој и спровођење образовних политика у Србији заснованих на националном оквирном наставном плану и програму. Школе и вртићи имају делимичну аутономију у организовању и извођењу образовних програма и других васпитних активности. Високошколске установе уживају ширу аутономију.

Институције на свим нивоима образовања могу бити јавне или приватне (није доступно на мађарском). Јавне образовне установе се првенствено финансирају из државног буџета.

Образовни систем у Србији се састоји од предшколског васпитања, основног образовања, средњег образовања и високог образовања. Основно школско образовање и припремни програми за предшколски узраст су обавезни и бесплатни. Средње образовање је бесплатно, али није обавезно.

Инклузивно образовање

Од школске 2010/2011. године инклузивно образовање се спроводи на системском нивоу. Закон о основама система образовања и васпитања наглашава забрану дискриминације и сегрегације, индивидуалне планове образовања, увођење помоћних наставника и укључивање деце са посебним образовним потребама у „редовне” основне школе.

Основна обука за наставнике

Високе школе примењених студија (учитељске високе школе) или универзитети (учитељски факултети) пружају основну обуку за васпитаче у вртићима. Одељењске старешине (1–4 разред) завршавају учитељски факултет. Они наставници који раде у вишим разредима основне школе, и они који предају у средњој школи, студије завршавају на факултету.

За васпитаче у вртићима није потребна специјализација или мастер диплома. Наставници у основном и средњем образовању морају имати диплому магистра, док они који се баве високошколским образовним процесима морају имати докторат.

Сви наставници који раде у предшколском и школском образовању морају да полажу државни испит (испит за лиценцу) након једногодишњег уводног периода приликом првог запослења да би наставили своју наставничку каријеру. Не постоји такав услов за високошколске предаваче.

Стручно усавршавање наставника

Стручно усавршавање наставника је прописано законом. Наставници морају један део свог радног времена посветити стручном усавршавању како би задржали свој положај и радну дозволу (лиценцу).

Фазе образовног система

Образовни систем у Србији је: вртић, основна школа, средња школа и високо образовање. Укупно трајање обавезног образовања у Србији је 9 година. Деца почињу да похађају обавезно школовање са 5½ година, када почињу припремни програм за вртић, након чега следи 8 година основног образовања.

Васпитање и нега у вртићу траје од навршеног 6 месеци до поласка у основну школу. Састоји од три нивоа, одређена узрастом деце:

  • јаслице (за децу од 6 месеци до 3 године),
  • вртић (за децу од 3 до 5 и по година) и
  • припремни предшколски програм (за децу старију од 5 и по година).

Деветомесечни припремни програм за вртић је први део обавезног образовања.

Основно образовање траје осам година и подељено је на два циклуса, од којих се сваки састоји од четири разреда.

  • Циклус-1: разредна настава – од 1. до 4. разреда (деца узраста 6½-10½ година)

    У овом циклусу, један наставник је задужен за једно одељење и одговоран за наставу из свих предмета, осим језика и неких факултативних предмета.

  • Циклус-2: предметна настава – од 5. до 8. разреда (деца узраста 10½–14½ година)

    У овом циклусу, сваки предмет предаје други наставник, специјализован за одређену област, док је један наставник, разредни старешина – служи као главни наставник и одговоран је за вођење одељења.

Ученици започињу основну школу у узрасту од 6 до 7½ година, што је и једини критеријум за упис, сва деца се уписују у основну школу са сертификатом о похађању програма у вртићу. Школе су углавном јавне и бесплатне.

Језик наставе је српски, али су доступни и други језици наставе за националне мањине где је то потребно.

Средње образовање се састоји од:

  • опште средње образовање (четворогодишње);
  • стручно оспособљавање (од две до четири године).

Систем општег средњег образовања обухвата:

  • опште гимназије;
  • средње школе за надарене за ученике са јаком мотивацијом, талентом, вештинама и знањима у одређеној области.

Стручно оспособљавање:

Деца стичу средњу стручну спрему у 15 различитих области.

Ученици обично уписују средњу школу у узрасту од 15 година, и обично завршава до 19. године, будући да траје четири године. У средње школе ученици се примају на основу постигнућа у основној школи и резултата завршног испита.

Систем високог образовања

Ученици који су завршили средњу школу могу да упишу скоро сваки факултет. Ученици стручних школа могу наставити високо образовање на факултету или вишој школи која им одговара на смеру. Ученици уписани у трогодишњи програм стручног усавршавања могу полагати додатне испите пре пријемног испита на факултет.

Реформа српског система високог образовања почела је приступањем Болоњском процесу 2003. године. Правну подршку добио је 2005. године усвајањем новог Закона о високом образовању. Од школске 2007/2008. године сви новоуписани студенти на свим високошколским установама студирају на новим, реформисаним смеровима.

Образовање одраслих може бити формално или неформално.

Формално образовање је део школског система и спроводи се у основним и средњим школама, док неформално образовање одраслих не одвија у оквиру школског система. То се постиже различитим облицима стручног усавршавања.

Основно образовање одраслих траје три до пет година. Организује се по разредима, у једној школској години одслуша се по два разреда и полажу се испити. У систему формалног образовања одраслих, полазници програма основног образовања су особе старије од 15 година. У Србији постоји 14 школа за образовање одраслих. Основне школе могу реализовати и програме основног образовања одраслих.

Средње школе за образовање одраслих нуде:

  • наставни план и програм специјалног образовања одраслих;
  • програме стручног оспособљавања
  • обуку

За спровођење посебних програма у области образовања одраслих, друга удружења или појединци морају поштовати прописе за спровођење посебних програма и добити сагласност Министарства.

Образовање мањина Образовна ситуација у Војводини

У Војводини функционише широка мрежа установа за образовање на мађарском језику. Вертикални систем образовне политике функционише како би заштитио образовање мањина на мађарском језику: републички државни секретаријат, покрајински секретаријат, Мађарски национални савет, наставничке организације.

Захваљујући развијеној и широкој мрежи установа војвођанских Мађара, 27 општина нуди предшколско образовање на мађарском језику. 5.142 мађарске деце користи бригу у државним вртићима.

Основно образовање се одвија у 28 општина, а у 74 основне школе учи 10.434 деце. Уче у 786 неподељених и 53 комбинована одељења (дакле, у одељењу има мање од 5 ученика).

Средњошколско образовање на мађарском језику доступно је у 12 општина у 37 институција: 10 средњих школа, 25 средњих стручних школа и 2 уметничке школе. 2 школе на мађарском наставном језику: Гимназија за талентоване ученике „Деже Костолањи“ у Суботици и Гимназија са домом ученика за талентоване ученике „Бољаи“ у Сенти. Укупно 1.281 ученика - 261 (3-годишњи смер), 1.020 (4-годишњи смер).

Високо образовање: У седам акредитованих високошколских установа у Србији образовање се на одређеном нивоу одржава и на мађарском језику, а највише их је у Суботици: Учитељски факултет на мађарском наставном језику, Висока техничка школа струковних студија, Грађевински факултет, Економски факултет.

Студентски дом „Европа“, у Новом Саду од почетка свога рада на годишњем нивоу прими 380 студената из целе Војводине који студирају у Новом Саду.

Стипендија (основна, магистарска, докторска, демонстраторска), адвокатска стипендија.

Брига о матерњем језику, настава са елементима националне културе – реализује се као факултативни предмет у 86 установа 31 општине уз учешће укупно 3.151 ученика.

„Учите мађарски са нама“ помоћни уџбеници које је одобрило министарство, аудио књиге.

За све предмете су преведени уџбеници.

Образовање на даљину: 3.058 уписаних (основна школа 7 предмета, средња школа 2 предмета)

Школски аутобуси: на подручју 13 општина користи га приближно 200 деце.

Az Oktatásszakértői Adatbázis bemutatása

Aktuális híreink
Hírek

Szlovákiai magyar pedagógusok Pécsen

Az „OktOpusz Kárpát-medencei oktatásszakmai műhely fejlesztése és működtetése” című ERASMUS+ projekt részeként 2024 januárjától a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége partnerszervezetként csatlakozott. A projekt célja egy szakmai közösség kialakítása, amely támogatja a határon túli magyar pedagógusok szakértői felkészítését és együttműködését. A képzést Tratnyek Magdolna és Mandák Csaba tartotta, akiket Besnyi Izabella segített a projekt vezetőinek munkájában. A riportban megszólal Kardos Kornélia, a szádalmási alapiskola pedagógusa, valamint Ádám Lilla, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium tanára, akik részt vettek a képzésen. Az is kiderül, hogy honnan érkeztek a pedagógusok Pécsre, ezt Majer Anna, az SZMPSZ pályázati koordinátora mondja el. A képzés tapasztalatairól és résztvevőinek élményeiről Tamás Ákos készített összeállítást.

Hírek

Oktopusz II.

Oktopusz Kárpát-medencei oktatásszakmai műhely fejlesztése és működtetése
2023-1-HU01-KA220-SCH-000152750


Folytatódik  Erasmus+ projektünk, melynek célja egy együttműködő  szakmai közösség működtetése, a határon túli magyar pedagógusok szakértői felkészítése, támogatása révén.
A korábbi konzorciumhoz - Innovatív Pedagógiai Műhely, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete -  új partnerként csatlakozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete így  a közös munka során lehetőség nyílik a határon túli magyar pedagógus szervezetek közötti szakmai együttműködés kiteljesítésére is.


A projekt célja egy olyan Kárpát-medencei szakmai közösség létrehozása és fejlesztése, mely támogatást képes nyújtani a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez.


Az OktOpusz II. projektben folytatjuk a 2021-ben megkezdett fejlesztéseket, de új elemekkel is bővül a projekt.
A projekt kezdő időpontja: 2023. december 31.
A projekt befejezése: 2026. december 30.


OktOpusz Kárpát-medencei oktatásszakmai műhely fejlesztése és működtetése (2023-1-HU01-KA220-SCH-000152750)

Folytatódik sikeres Erasmus+ projektünk, melynek célja egy együttműködő  szakmai közösség működtetése, a határon túli magyar pedagógusok szakértői felkészítése, támogatása révén.
A korábbi konzorciumhoz - Innovatív Pedagógiai Műhely, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete -  új partnerként csatlakozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete így  a közös munka során lehetőség nyílik a határon túli magyar pedagógus szervezetek közötti szakmai együttműködés kiteljesítésére is.


A projekt célja egy olyan Kárpát-medencei szakmai közösség létrehozása és fejlesztése, mely támogatást képes nyújtani a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez.


Az OktOpusz II. projektben folytatjuk a 2021-ben megkezdett fejlesztéseket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az újonnan csatlakozó szervezetek, illetve pedagógusok felkészülésben részesülnek a szakértői adatbázishoz történő csatlakozáshoz. Ebben a felkészítésben innovatív elem, hogy a korábban már az adatbázishoz csatlakozott pedagógusok is közreműködnek majd.
75 új szakember bevonására kerül sor, akik számos képzési lehetőséget kapnak a szakértővé válás útján, ugyanakkor az adatbázisban már szereplő szakértők nonformális és informális tanulási alkalmak, szakértői műhelyek keretében mentorálásban részesülnek a szakértői életpálya építésében. Mindezekkel a tevékenységekkel a projekt hozzájárul a résztvevő pedagógusok szakmai professzionalizálódásához.


Másrészt megvalósul  a www.oktoped.hu oldalon elérhető szakértői adatbázis továbbfejlesztése, bővítése, az oktatási intézmények vezetőinek tájékoztatása az adatbázisban megjelenő szakértelem  felhasználásának lehetőségeiről, ezáltal is emelve a határon túli magyar nyelvű oktatás színvonalát, elősegítve a pedagógusok szakmai fejlődését.


Az adatbázis működtetésével megnyílik a lehetőség a szolgáltatást kereső intézmények, pedagógusok oktatási döntéshozók számára, hogy megtalálják azokat a szakértőket, akik az adott területen segítséget tudnak nyújtani, illetve a szakértőknek lehetőséget teremt a szakmai bemutatkozásra, megjelenésre. Tanulási lehetőségekkel támogatja a csatlakozó pedagógusokat szakmai fejlődésükben. Lehetőséget biztosít a transznacionális tapasztalatcserére, mobilitásra, új partnerségek, megalapozására.


A regisztrált szakértők további támogatást kapnak ahhoz, hogy közösségeikben támogatni tudják a tudásmenedzsment folyamatokat, mozgatói legyenek a helyben történő fejlesztéseknek. A szakértők ugyanakkor további közösségek számára nyújthanak segítséget helyi innovációk beindításában, továbbképzések megszervezésében.


Az OktOpusz II, felhasználva a szerveztek tapasztalatait a helyi erőforrások megerősítésére és fejlesztésére, valamint a tarnsznacionális együttműködésre koncentrál. Olyan tudásteremtő műhely létrehozását és működtetését teszi lehetővé, ahol lehetőség adódik a nemzetközi együttműködésre, közös munkára, nem csak a szerveztek vezetői között, hanem a gyakorló pedagógusok közösségében is.


A projektbe való bekapcsolódás lehetőségéről, a projekt eseményeiről a partnerszervezetek honlapján, közösségi platformjain valamint a www.oktoped.hu oldalon adunk tájékoztatást.


Rendezvények

Szakmai nap Szabadkán

Erdélyi és vajdasági pedagógusok gondolkodtak együtt ismét a Kárpát-medencei magyar anyanyelvi oktatás jövőjéről, attól a gondolattól vezérelve, hogy egymástól tudunk a legtöbbet és a leghatékonyabban tanulni.

A Szabadkán, az  Ivan Sarić Műszaki Iskolában megrendezett szakmai napon azok a pedagógusok vettek részt, akik a Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében 2021-2023 Erasmus + projekt keretében keresik a jó gyakorlatok és a szakértő tudás megosztásának lehetőségeit.

A szakmai programot az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a magyarországi Innovatív Pedagógiai Műhely szervezte.

„Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon jó lehetőség hiszen két különböző régió, két különböző ország pedagógusai jöttek össze, de ugyanakkor közös számunkra az, hogy minden régió a kisebbség nyelvén oktat."- emelte ki De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke.

„A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél mi úgy gondoljuk, hogy ez a lehetőség elsősorban azt jelenti a pedagógusok számára, hogy érezhetik, nincsenek egyedül.” – nyilatkozta a programmal kapcsolatban Köllő Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének programigazgatója.

"Tegyük hozzáférhetővé  a szakmai kompetenciákat vagyis váljon elérhetővé az érdeklődők számára.”- foglalta össze a projekt fő törekvését Tratnyek Magdolna, az Innovatív Pedagógiai Műhely szakmai vezetője, hiszen a szakmai nap célja a szakértői adatbázis tartalommal való feltöltése volt. A résztvevő pedagógusok megismerhették és kipróbálhatták az információk  feltöltésének lépéseit, illetve számos tanácsot kaptak a feltöltésre kerülő anyagok tartalmával kapcsolatosan.

Az adatbázisba kerülő tartalmak alapján a szakértők kereshetővé válnak majd az erre a célra fejlesztett nyilvános online felületen. Így, azok az intézményvezetők, akik képzést szeretnének szervezni pedagógusaik számára az érdeklődésüknek megfelelő szakterületen belül pár kattintással megtalálhatják a  hozzájuk legközelebb működő, vagy számukra legszimpatikusabb szakértőt.

A szakmai napot egy lazább program követte. Az Erdélyből érkezett pedagógusok Szabadkával és Újvidékkel ismerkedtek.


Rendezvények

XXIV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Önálló szekcióval mutatkozott be Egerben, a XXIV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián az OktOpusz - Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása Erasmus+ KA2 Program, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, valamint az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével partnerségben bonyolítunk le.

A rendkívüli érdeklődésnek örvendő szekció címe Szakértői együttműködés partnerségben - Erasmus+ 2021 volt.



Projektek

Aktuális projektjeink

Rendezvények

Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében

Partnerségi együttműködések a köznevelés területén

2023-1-HU01-KA220-SCH-000152750

A projektet megvalósító szervezetek:

    Innovatív Pedagógiai Műhely Nonprofit Kft. (IPM) - Magyarország (H)
    Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) - Románia (RO)
    Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) - Szerbia (SER)
    Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SLO)
    Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (SER)



A projekt rövid elnevezése: OKTOPUSZ II.

Rendezvények

Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében

Partnerségi együttműködések a köznevelés területén

2021-1-HU01-KA220-SCH-000034382

A projektet megvalósító szervezetek:

  • Innovatív Pedagógiai Műhely Nonprofit Kft. (IPM) - Magyarország (H)
  • Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) - Románia (RO)
  • Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) - Szerbia (SER)

A projekt rövid elnevezése: OKTOPUSZ

Keressen regisztrált szakértőink között!

Az adatbázisban történő kereséshez nem szükséges regisztrálni. A továbblépéshez fogadja el az Innovatív Pedagógiai Műhely weblappal kapcsolatos adatkezelésekre vonatkozó adatvédelmi tájékoztatóját (megtekinthető az adatvédelmi tájékoztató oldalon)